A SoL tanuló-közössége

A SoL – Society for Organizational Learning, a szervezeti tanulás társasága – tudatosan kialakított tanuló közösség, amelyet szervezetek, magánszemélyek, és a világ különböző tájain kialakult helyi tanuló csoportok alkotnak. Saját tagjaink által vezetett non-profit szervezetként működünk.

Együttműködési hálózat

A SoL azért jött létre, hogy különböző szervezetek, vállalatok, kutatók és tanácsadók működjenek együtt, és megteremtsék az alapvető szervezeti újításokhoz és változásokhoz szükséges tudást, illetve készségeket. A szakemberek összehozásával nemcsak egyszerű együttműködés a célunk, hanem, hogy kölcsönösen tökéletesítsük egymás kutató, tanító, fejlesztő képességeit, valamint elősegítsük ezek gyakorlati alkalmazásait. Mint tapasztalati tanuló közösség, valódi üzleti és társadalmi eredményeket hozunk létre, új intellektuális tőkét, valamint élő, személyes és szakmai hálózati kapcsolatot alakítunk ki.

Célunk, hogy új elméleteket és gyakorlatokat fedezzünk fel (kutatás), integráljunk (képességfejlesztés), és gyakoroljunk (gyakorlati élet) a szervezeti tanulás területén az intézmények és a szervezetek egymással összefüggő fejlődéséért, miközben növeljük képességeinket, hogy közösen valósítsuk meg a legmagasabb szintű törekvéseinket, és produktívan oldjuk fel a különbözőségeinket. Az ilyen törekvésű szervezetek valóban méltóvá válhatnak az alkalmazottaik elköteleződésére.

Szemléletmód

A SoL tagjai elkötelezettek a következő – szervezeteken és ágazatokon átívelő tanulást és együttműködést igényelő – témákra irányuló képességfejlesztő munka iránt:

Társadalmi, gazdasági polarizálódás

Szélesedik a szakadék azok között, akik részesednek az egyre növekvő, kölcsönös függésen alapuló globális gazdaság előnyeiből, és azok között akik kimaradnak ebből (országok között és országon belül egyaránt). Ennek a jelenségnek az egyik oldala az ún. digitális megosztottság. Ha a problémát így közelítjük meg, akkor inkább a technológia fejlődését tesszük felelőssé ahelyett, hogy a globalizáció folyamatának és következményeinek mélyebb vizsgálatára, megértésére törekednénk.

A globalizáció-ellenes mozgalmak nem azért erősödnek, mert az emberek nem férnek hozzá széleskörűen az internethez, hanem mert mély zavart és félelmet éreznek. Ráadásul a félelmek és a bizalmatlanság növekedésével, az együttműködés és az egymás iránti érdeklődő vizsgálódás lehetőségei is csökkennek.

Hogyan viszonyulnak ehhez a helyzethez korunk vezető vállalatai, és hogyan változnak meg ennek kapcsán üzleti döntéseik? Milyen újításokra lesz szükség a jövőben? Melyek a jövőre nézve megfontolandó újítások a növekedés, az emberi erőforrások és a vezetés területein? Milyen új kapcsolatok fognak kifejlődni a vállalatok, civil szervezetek és a kormányzatok között?

Látni magát a rendszert

A koordináció és a koherencia kihívásai a társadalmi-, gazdasági rendszerekben (globális nagyvállalatoknál, iparágakban vagy még nagyobb rendszerekben). A szervezetek hagyományosan a centralizáló vagy decentralizáló intézkedéseket hoznak attól függően, hogy kedvezőtlen vagy kedvező a gazdasági környezet. A decentralizácó olyan problémákat eredményezhet, mint: az átláthatatlanság, pazarlás, szükségtelen belső konfliktusok, zavar, csalódottság az ügyfelekben, valamint a vállalati és társadalmi közjóért történő produktív munkára való képtelenség. A központi ellenőrzés lehetőségei pedig elkerülhetetlenül korlátokba ütköznek a földrajzilag széles területen működő vállalkozásoknál.

Van-e a központi irányításnak alternatívája a nagyfokú összehangoltságot igénylő intézkedések esetében? Milyen új képességeket, technológiát, és infrastruktúrát kell kifejleszteni, hogy az emberek jobban lássák, a helyi tevékenységük tovaterjedő hatásait, a helyileg nem átlátható, kölcsönösen egymástól függő rendszereket, valamint a vállalkozás átfogó teljesítményét? Hogyan lehet kiegyensúlyozni az autonómiát a teljes rendszer egészségének megtartása mellett?

A növekedés újraértelmezése

A vég nélkül fokozódó anyagfelhasználásra és kibocsátásra épülő gazdasági növekedés összeegyeztethetetlen a véges Földdel, és a hulladék elhelyezés és hasznosítás véges kapacitásaival. Ha egy vállalatnak nem sikerül növelnie a forgalmát és a profitját, akkor lemarad a versenyben, és más, nagyobb növekedéssel bíró, vállalatok veszik át a helyét.

Ez a dilemma arra késztethet bennünket, hogy újragondoljuk, hogyan lehet a növekedést összhangba hozni a természeti környezettel. Vajon újra lehet-e értelmezni a növekedés és a siker fogalmát? Lehetséges-e, hogy az egészséges gazdaságokat a folyamatos értéknövelésre építsük, a folyamatos anyagi kibocsátás növekedése helyett? Milyen hatásai vannak egy ilyen váltásnak, az üzleti élet, a pénzpiacok, az ügyfelek és a befektetők számára?

Változatosság és bevonás

A bevonás, mint alapvető képesség fejlesztése, az egyre változatosabb (multikultúrális) szervezetekben. Az esetek többségében a kulturális sokszínűség és különbözőség kérdését problémának tekintjük, ahelyett, hogy stratégiai lehetőséget látnánk benne. Azok a szervezetek, amelyek képesek tanulságokat levonni a kulturális, nemi és etnikai eltérésekből, akik megtanulják a különböző gondolkodásmódokból származó előnyöket kihasználni, páratlan előnyre tehetnek szert a mai világban.

Kihívó feladatot jelent ezzel a kérdéssel őszintén szembenézni. Hogyan fejleszthető ki az a képesség, hogy olyan kérdésékkel nézzünk szembe, amelyekről a legtöbb vállalat eddig még beszélni sem volt hajlandó?

A tehetséges emberek vonzása,

és a bennük rejlő lehetőségek felismerése: Az elkötelezettség kialakítása a szabadúszók és önkéntesek világában. A képzett és tehetséges embereknek egyre többféle lehetőséggel rendelkeznek a munkavállalást illetően. Az alkalmazott mint fogalom valójában az ipari kor terméke, és mára egyre kevésbé hatékony, és egyre csökkenő jelentőségű munkavégzési formává kezd válni. Ráadásul a szervezeti határok egyre inkább elmosódnak, ahogy a vállalati összeolvadások, felvásárlások, stratégiai szövetségek és a különböző formájú partneri kapcsolatok állandóan újraformálják a vállalatokat. Ez az emberek szervezeti hovatartozását még homályosabbá teszi.

Az állandó háttérben folyó változással és bizonytalansággal szemben, változatlan a személyes vágy az emberekben az értelmes munkával társuló identitás, és a barátság iránt. Hogyan gondolhatnánk újra a hűség, a kitartás és az alkotó partnerség kérdését az egyének és a szervezetek között?

A vállalatok szerepe

A hagyományos vállalati szerep kiterjesztése – különösen a világméretű nagyvállalatok esetében – a globális befolyásukkal és felelősségükkel arányosan. A globális vállalatok erősödésével együtt jár a nemzeti kormányzatok relatív befolyásának csökkenése. Hogyan képesek a globális vállalatok felelősen cselekedni olyan helyzetekben, ahol a gazdasági hatalom átveszi a politikai hatalom helyét és a jogrend is képlékennyé válik?

Hogyan tudatosulhat a globális vállalatokban, hogy felelősséggel tartoznak a működésükből adódó, térben és időben távoli hatásokért is? Hogyan használhatják széleskörű tapasztalataikat és látókörüket ahhoz, hogy összetett világunkban pozitívabb erővé váljanak?

Új képességek kifejlesztése

Ezek a szerteágazó és egymáshoz kapcsolódó témák, egyre növekvő mértékben határozzák meg a vállalatok stratégiájának hátterét. Mostanáig a fenti problémák által teremtett nyomás, a vállalatvezetőket gondolkodás (önreflexió) helyett inkább szüntelen cselekvésre késztették. Hiszünk abban, hogy az eszközök, módszerek (és ami legalább ilyen fontos) a kapcsolatok minősége és a közös törekvések a SoL közösségen belül, egyedülálló lehetőségeket képesek teremteni arra, hogy a vezetők találkozzanak és együtt gondolkozzanak, ami a dialógus valódi lényege. Ennek a lehetőségnek a fenntartása alapvető fontosságú lehet, ahhoz, hogy új képességeket fejlesszünk ki a közös megértés és az összehangolt cselekvés érdekében.

Folytatni kívánjuk a SoL, mint globális lehetőségteremtő hálózat fejlesztését, ahol a dialógus a kutatás, az együttműködő munka, és az ezekkel kapcsolatos tanulás, a legkülönbözőbb szinteken megy végbe, és amely magába foglal globális nagyvállalatokat és non-profit szervezeteket, helyi vállalkozásokat, kormányzatokat valamint érdeklődő kutatókat és tanácsadókat. Hisszük, hogy a SoL változatos tagsága, valamint a tagok elkötelezettsége egy átgondolt cselekvésorientált tanulási környezet kialakítása és fenntartása iránt, hatalmas értékkel bír, amikor globális nagyvállalatok olyan döntésekkel találják magukat szemben, amelyek csak a saját teljesítményükre vonatkoznak, de az egész világra kiterjedő következményekkel és tanulságokkal bírnak.